Fogalmam sincs hol kezdjem. Elég megosztó ez a film. Elég közepes kritkákat kapott, mégis jelölték a legjobb film Oscar-díjára. Érzelgősnek tűnt, még is izgalmasnak. Furcsa érzéssel ültem be a filmre. Mosolygó arccal jöttem ki.

Adott egy nagyon furcsa srác. Sokkal szorosabban kötődik az apjához, mint az anyjához. Folyton játékokat játszanak, és az apja mesél neki egy bizonyos 6. körzetről New Yorkban, ami eltűnt az idők során. A gyerek folyton ezt kutatják együtt, és nagyon boldogan élnek. Aztán beüt 9/11, az édesapa életét veszti. Hihetetlen megrázkódtatás ez Oskar számára, aki nagyon nehezen dolgozza fel ezt a dolgot.

Egyszercsak talál aztán egy kulcsot az apja szekrényében, az alábbi névvel: Black. Itt kezdődik a történet, Oskar végigjárja a város összes Black nevű emberét, hátha valamelyikük kapcsolatban állt az apjával. Furcsa ötlet, el kell ismerni, de egy elkeseredett fiútól, aki nagyon erősen kapaszkodik az apja emlékébe, nem lehet jobbat várni. Miután apja meghalt, Oskar nagyanyjával beszélte meg a problémáit, de még inkább senkivel, csupán magában tartotta, őrölve magát a dolgokon. Nála azonban él egy titokzatos Bérlő, akiről senki nem tud semmit, a nagyanyja pedig nem ebszél róla. Mégis emellett szerethető fiú Oskar, nem lesz egy depressziós őrült, sokkal inkább elszánt és magabiztos, miközben apja kulcsának zárát kutatja.

A színészekről annyit tudnék mondani, hogy zseniálisak. Az emlékképekben gyakran visszatérő Tom Hanks Oskar apjaként szuper mint mindig, Sandra Bullock pedig nem szerepel sokszor, de amikor igen, akkor nagyon hiteles. A titokzatos Bérlőt játszó Oscar-jelölt Max von Sydow ugyan néma, mégis annyira érzelemdús és szerethető, hogy nem lehet egykönnyen elfelejteni. A kétjelenetes Viola Davis pedig ugyanolyan érzelemdús mint a Segítségben, és még mindig lehengerlő. És egy valakit kihagytam: Thomas Hornt. Komolyan mondom, szerintem ő és Chloe Grace Moretz lesznek a következő generáció legnagyobb sztárjai. Igaz, Hornnak ez az első filmje, mégis sokkal jobb, mint szitne midnen gyerekszínész, nagyon hiteles, nagyon könnyű azonosulni vele, és nagyon illik a filmbe. A filmélményt növeli Alexandre Desplat csodálatos filmzenéje is.

Konklúzió: Különös filmet láttam, mégis azonnal megfogott és sodródtam vele, mitn kevés filmmel eddig. Nehéz megfogalmazni egy sorban a látottakat. Érzelmes film, lányok sírhatnának is rajta, mégsem csöpögős, hanem inkább feltámasztja bennünk a reményt, hogy igenis van miért küzdenünk. Nagyon jó filmet láttam: csak ajánlani tudom. A pontszám pedig 9/10.

Már eltelt az év negyede, úgy gondoltam, belevágok, és leírom az év leendő legnagyobb blockbustereit, amit a legtöbben várnak.

1. A sötét lovag felemelkedése

A remek első rész és az elsöprő második rész után mindenki izgatottan várja Christopher Nolan Batman-trilógiájának befejező darabját. A film 250 millió dollárból fog készüni (vagyis nagyon-nagyon drága lesz), de a Sötét Lovag 1 milliárd feletti bevétele után joggal nevezhetjük ezt az év legjobban várt filmjének. Batman ellensége most Bane lesz, és elképsztő izgalmakat ígérnek. Ha csak fele olyan jó lesz, mint a Sötét Lovag, már érdemes megnézni. Bemutató: Július 19.

2. A hobbit - Egy váratlan utazás

A 11 Oscar díjat nyert A király visszatér után Peter Jackson ismét elrepít minket a Tolkien csodálatos univerzumába, ezúttal a Gyűrűk Ura előzménytörténetét meséli el nekünk két részben. Az első rész december 13-án érkezik hozzánk, és Zsákos Bilbó, Frodó nagybátyjának utazásánek kezdetét meséli el. Én nagyon várom, remélem Ti is, habár a Gyűrűk Ura filmeknek nem vagyok nagy rajongója, a könyveket imádom.

3. A bosszúállók

Az utóbbi évek sok Marvel-filmje után megérkezik A Marvel-film, benne az összes nagy hőssel és egy nagy csatával. Velünk lesz Thor, a Vasember és még sokan mások. Bemutató: április 26.

4. Prometheus

Még egy klasszikus előzménytörténetét nézhetjük meg idén, június 8-án. A világhírű Alien előtti időket bemutató Prometheust is Ridley Scott rendezte, aki az Alient és a Gladiátort is jegyzi. Sci-fi rajongók csemegéje. 

5. A csodálatos Pókember

Még egy világhírű képregényhős történetének újragondolását láthatjuk idén a mozikban. Pókember ugyan nem tűnik fel a Bosszúállókban, viszont kap egy saját filmet. A csodálatos Pókembert Marc Webb fogja rendezni, aki még újoncnak számít ebben a szakmában, a főszereplőt pedig a Közösségi Hálóból is ismert Andrew Garfield fogja játszani. Bemutató: július 5.

6. James Bond: Égszakadás

Ha Bond film, akkor siker. Nem kell ettől az epizódtól többet várnunk, mint az eddigiektől, a bevált formát vették elő, Daniel Craig meg egy kis lövöldözés. A legjobban azt várhatjuk, hogy vajon Adele énekli-e el az új Bond-dalt, ezzel akár klasszikust teremtve? Bond-őrültek készüljenek. Bemutató: október 25.

7. A Bourne-hagyaték

Újraéled a Bourne-történet: ezúttal Matt Damon nélkül érkezik meg egy rész, amelyben a főszerepet nem Jason Borune, hanem Aaron Cross karaktere jelenti majd. Reméljük a legjobbakat: az iyen típusú folytatások sokszor jók, de sokszor nem. Amerikai premier: augusztus 3.

+1. Az éhezők viadala

A fenti filmek mind folytatások vagy újragondolások. Sikerük szinte garantált: nagy sztárok, sikeres történetek. Itt van azonban egy híres könyv filmváltozata: Az éhezők viadala. Bemutatója március 23-án lesz, és valószínűsíthatjük a sikert, mert mindene megvan hozzá. De képes lesz-e olyan sikeres lenni, mint a Pókember-filmek? Felnőhet-e a fenti 7 filmhez? A trailere alapján nagyon ígéretes film, írás is lesz róla majd. 

Nagy várakozásokkal ültem be Martin Scorsese első 3D-s családi filmjére, amelyet 5 Oscar-díjjal jutalmaztak, és amelyről már mindenfélét hallhattunk. Nem csalódtam.

A Hugo egy árva fiúról szól, aki a vonatállomás falai között, titkos járatokon közlekedik, és órákat javítgat. Amikor ezzel végez, kiül a toronyba nézelődni egy kicsit, vagy épp a régi automaton-ját javítgatja, amelyet még apjától kapott. Néha elcsen dolgokat, akkor az állomásfelügyelő üldözőbe veszi, ő meg elmenekül. Így megy ez nap, mint nap. Egyedül.

Ez a film valójában kettő, csak együtt lett elmesélve. Megismerhetjük az állomás életét, ami százszor izgalmasabb, mint elsőre tűnik. Hogy udvarolnak egymásnak a nénik és bácsik, hogy alakul át az állomásfelügyelő jelleme, csak ezekért is érdemes lett volna megcsináli a filmet. Emellett azonban megtapasztalhatjuk a régi filmezés szépségeit, csodáit, azt az élményt, amit azok éltek át, akik megnézték a világ első filmjét. A Hugo sajátos világába olyan gyorsan beszippant, hogy fáj visszatérni a valóságba később. 

Sacha Baron Cohen játéka csodás, és a gyerekszínészek is hozzák a szintet, főleg a különös lányt, Georges papa keresztlányát játszó Chloe Grace Moretz. És még nem beszéltem a technikáról. A film nagyon drága volt, 150 millió dollárba került, és csak 100 millió körül hozott, tehát bukás volt. Ellenben a szemkápráztató 3D effektek, aminél jobbat az Avatar óta nem láttam, és a csodás operatőri munka, ami számomra az első percben megragadt. Én csak ámulni tudtam. A zene pedig csodás, szinte végig egy témát variál, de nagyon szép, és sokat ad hozzá a filmhez. Számomra 8/10, csak ajánlani tudom.

Megértük ezt is. Tegnap megvolt az Oscar ceremónia (nyerteslista itt), a sok egyértelmű győzelem mellett tartogatott meglepetéseket is.

A ceremónia kezdetén rögtön egy meglepetéssel indultunk: a legjobb operatőri munka díját az Élet fája helyett a Leleményes Hugo kapta, ami azt sejttette, hogy ez a film nagyot nyerhet még itt. Ezután a film megkapta a Látványtervezés megérdemelt díját, majd a jelmeztervezésnél megmutatta a The Artist, hogy ez azért mégiscsak az ő estéje. Végül mindkét film 5 Oscarral távozott, az Artisté lett a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb jelmeztervezés mellett a legjobb filmzene Oscarja is, amit szintén megérdemelt, Ludovic Bource csodálatos zenéje teszi teljessé a filmélményt. A Hugo ezzel szemben a fent említett operatőr és látványtervezés mellett csak hangszerkesztés és -keverés, valamint a legjobb vizuális effektek kategóriában lett győztes, olyan nagyágyúk elől vitte el a díjat, mint a Majmok bolygója, a Transformers vagy a Harry Potter. Ebből is látszik, hogy a technikai díjak többségét az Akadémia olyan filmeknek adja, amit szerettek.

Az este meglepetései közé tartozott a két Hugo győzelem mellett a Tetovált lány filmvágási díja, amit legtöbbször a legjobb filmnek ítélnek oda, ellenben a Tetovált lányt még csak nem is jelölték a legjobb film díjára. De legalább Oscar díjas. Meglepetésnek tekinthetjük azt is, habár azért látszott, hogy megtörténhet, hogy a legjobb női főszereplő Meryl Streep lett a Vasladyben, ezáltal hoppon maradt Viola Davis a Segítség-beli kitűnő alakításáért. A legjobb külföldi film egyértelműen az iráni Egy elválás története lett (A Separation), hiszen még forgatókönyvre is jelölték, olyan hiteles és eredeti. A forgatókönyv-díjakat az Utódok és az Éjfélkor Párizsban kapták, ezzel is díjazva ezeket a remek filmeket, hamár a legfőbb díjakat nem kaphatták meg. Az este nagy vesztesei pedig a Pénzcsináló és a Hadak útján voltak, akik 6-6 jelölésükből egyet sem tudtak díjra váltani, habár pl. a Vaslady 2-ből 2-t nyert.

Ennyi volt tehát, várjuk a jó filmeket ismét, hogy jövőre újult erővel indulhassunk neki a díjszezonnak. A Berlinalén már most bemutatkoztak jó filmek, köztük Fliegauf Csak a szél című alkotása, ami megnyerte a zsűri nagydíját, vagyis a második díjat, minden jót neki.

Úgy gondolom, a tavalyi filmek kiemelkedőbbek voltak (Fekete Hattyú, Közösségi Háló), azonban idén sokkal több igazán szerethető filmet kaptunk. Eddig még csak 4 Oscar-jelölt filmet láttam, még 2-t tervezek emgnézni, de mindegyiket szerettem, és habár nem az volt számmra az év filmje, mégis örülök az Artist nagy győzelmének.

Közeledik a február 26-i Oscar gála, gondoltam, leíroma  véleményemet a nyertesekről.

LEGJOBB FILM
The Artist - A némafilmes
Utódok
Rém hangosan és irtó közel
A segítség
A leleményes Hugo
Éjfélkor Párizsban
Pénzcsináló
Az élet fája
Hadak útján

Golden Globe: Dráma: Utódok / Vígjáték: The Artist
BAFTA: The Artist
PGA: The Artist

A The Artist megállíthatatlannak tűnik, minden fontosabb díjat elvitt. A verseny kezdetén az Utódok még tudta vele tartani a lépést, de mostanra már mindenütt alulmaradt, így szinte biztosra vehetjük az Artist győzelmét ebben a kategóriában. A leleményes Hugo 11 jelölést szerzett, azonban sok esélyt nem látok a nagy győzelemre.
Győzni fog: The Artist
Esetleg: A leleményes Hugo / Utódok

LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ
Demián Bichir (A Better Life)
George Clooney (Utódok)
Jean Dujardin (The Artist)
Gary Oldman (Suszter, szabó, baka, kém)
Brad Pitt (Pénzcsináló)

Golden Globe: Dráma: George Clooney / Vígjáték: Jean Dujardin
BAFTA: Jean Dujardin
SAG: Jean Dujardin

Habár a Színészek Céhének (SAG) díjának átadása előtt George Clooney tűnt a biztos befutónak, a SAGgal és a BAFTÁval a birtokában most már Jean Dujardin fantasztikus alakítása tűnik esélyesebbnek. Izgalmas verseny ígérkezik, de szerintem Dujardin érdemli meg jobban. Hacsak valami csoda folytán Gary Oldman (képzeld el) első (!) jelölését nem ítélik neki oda egyfajta életműdíjként.

Győzni fog: Jean Dujardin
Esetleg: George Clooney

LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ
Glenn Close (Albert Nobbs)
Viola Davis (A segítség)
Rooney Mara (A tetovált lány)
Meryl Streep (A Vaslady)
Michelle Williams (Egy hét Marilynnel)

Golden Globe: Dráma: Meryl Streep / Vígjáték: Michelle Williams
BAFTA: Meryl Streep
SAG: Viola Davis

Meryl Streepnek ez már a 17. Oscar jelölése, de eddig még csak két díjat kapott. Lehetséges lenne, hogy remek alakításáért Margaret Thatcherként megkapja a 3. díját is? Lehetséges, de nem valószínű. Viola Davis sokkal erősebb karaktert hoz, jobban játszik, ez a második Oscar jelölése, fekete, a remek színészekkel rendelkező Segítségben játszik, és megnyerte a SAGot. Ez sokat elmond róla, és hogy miért kell megérdemelten megnyernie az Oscart. Megint szoros verseny, de Viola Davis egy orrhosszal vezet.

Győzni fog: Viola Davis
Esetleg: Meryl Streep

LEGJOBB RENDEZÉS
Woody Allen (Éjfélkor Párizsban)
Michel Hazanavicius (The Artist)
Terrence Malick (Az élet fája)
Alexander Payne (Utódok)
Martin Scorsese (A leleményes Hugo)

Golden Globe: Martin Scorsese
BAFTA: Michel Hazanavicius
DGA: Michel Hazanavicius

Ez a verseny nagyon szorosan össze van kötve  a legjobb film kategóriájával. Ezért mehetünk biztosra az Artist sikerében itt is, habár egy őjonc rendező nem biztos hogy legyőzheti Payne-t, Scorsese-t, Allent vagy Malickot. Csak valószínű.

Győzi fog: Michel Hazanavicius
Esetleg: Alexander Payne / Martin Scorsese

LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ 
Kenneth Branagh (Egy hét Marilynnel)
Jonah Hill (Pénzcsináló) 
Nick Nolte (Warrior)
Christopher Plummer (Kezdők)
Max von Sydow (Rém hangosan és irtó közel)

Golden Globe: Christopher Plummer
BAFTA: Christopher Plummer
SAG: Christopher Plummer

Christopher Plummert még csak 1 Oscarra jelölték, a mostani alakításáért viszont már mindent bezsebelt. Biztosra vehetjük tehát a győzelmét is, hiszen egy legendás színész, az alakítás mellé pedig életműdíjként is jár ez neki. Max von Sydow néma szerepe adhat neki még egy kis löketet, de Plummer elől nem viheti el a díjat.

Nyerni fog: Christopher Plummer
Esetleg: Max von Sydow 

LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ
Bérénice Bejo (The Artist)
Jessica Chastain (A segítség)
Melissa McCarthy (Koszorúslányok)
Janet McTeer (Albert Nobbs)
Octavia Spencer (A segítség)

Golden Globe: Octavia Spencer
BAFTA: Octavia Spencer
SAG: Octavia Spencer

Octavia Spencer, a kis híján ismeretlen színésznő úgy robbant be a filmiparba, hogy csak lesünk. Kitűnő alakítása annyira hiteles a Segítségben, hogy nálam ő egyedül elvitte a filmet, pedig sok mást is ki lehet emelni benne. Eddig szinte minden díjat megnyert, és ha az Oscar gálán nem ő lenne a befutó, nagyot néznék. Minimális esélye van Jessica Chastainnek, aki idén több jó filmben is nagyot alakított. Kellemes meglepetés a Koszorúslányokból ismert Melissa McCarthyt látnia  jelöltek között, sok fingós jelenete ellenére. :D

Nyerni fog: Octavia Spencer
Esetleg: Jessica Chastain 

Február 23-án érkezik meg a hazai mozikba az idei Oscar-gála legfőbb várományosa, a The Artist című, francia, fekete-fehér némafilm. A Michel Hazanavicius által rendezett filmet 10 Oscarra jelölték, köztük legjobb filmre, legjobb férfi főszereplőre (Jean Dujardin), legjobb női mellékszereplőre (Bérénice Bejo) és legjobb eredeti forgatókönyvre is. A film a legtöbb rangos díjat már elnyerte, többek közt a legjobb film BAFTA-díját és a legjobb vígjáték/musical Golden Globe-ját.

Az Artist 1927-ben kezdődik, amikoris George Valentin (Jean Dujardin) a legnagyobb filmcsillag. Teljes a boldogság, boldog a család, bemutatják legújabb filmjét (hatalmas sikerrel) és minden címlapon ő szerepel. A premieren azonban találkozik egy lánnyal, Peppy Millerrel (Bérénice Bejo), és az élete fenekestül felfordul. Nem elég, hogy egymásba szeretnek, de George házassága is válságba kerül. Mindeközben megjelennek a hangosfilmek Hollywoodban, és hogy, hogy nem, Peppy Miller hatalmas filmcsillaggá válik, míg a már unalmas George Valentin eltűnik a süllyesztőben. 

Ahhoz képest, hogy a film fekete-fehér és néma, egyáltalán nem unalmas. Az eleje kissé döcögősen indul, de aztán magával ránt és húz egészen a legvégéig. Rengeteg érzelmet képes átadni, valamint nagyon nagyokat tud nevettetni. Még a legdrámaibb helyzeteket is képes feloldani egy viccel, és azt is képes elhitetni velünk, hogy most tényleg egy 1927-es némafilmet látunk. Egy nagyon jó 1927-es némafilmet, mellesleg Ludovic Bource fergeteges filmzenéjével.

Egy némafilmben a színészek nem beszélnek, tehát a játékukból kell kihozniuk mindent. Úgy gondolom, hogy Jean Dujardinnek és Bérénice Bejonak ez sikerült. George Valentin összetört figuráját olyan hitelesen játssza el Dujardin, hogy szinte összekötöttem a két arcot, és nem tudnám őt elképzelni akármilyen más filmben. Bérénice Bejo pedig hiába a rendező, Hazanavicius felesége, nem véletlenül került bele a filmbe. Alakítása annyira meggyőző, hogy látni a szerelmet az arcán, és olyan komikus, hogy néha csak a tekintetén nevetni tudtam. Azonban hiába a mellékszereplő kategória, Peppy Miller igenis főszereplő, ezt nem lehet tagadni.
Konklúzió: Ha egy vicces, de mégis megérintő, szerelmes, de nem nyálas, különleges történetre vágytok, elképesztő filmzenékkel, mindenképpen nézzétek meg az Artistot. A történet eredeti, bár nem túl fordulatos, a színészek zseniálisak, a hangulat pedig csodás. Mindemellett számomra ez 8/10.

Mivel épp az Oscar-szezon közepén járunk, úgy gondoltam, első posztokként leírom 4 Legjobb film-jelölt kritikáját. Kezdeném is a legfrissebb élménnyel, A 2012. február 16-án Magyarországon is bemutatkozó Utódokkal. A filmet idén 5 Oscar-díjra jelölték, a legjobb filmre,a legjobb rendezésre,  a legjobb férfi főszereplőre (George Clooney), a legjobb adaptált forgatókönyvre és a legjobb vágásra. A rendező, Alexander Payne már kapott Oscart a Kerülőutakért (Sideways). Most a már a legjobb dráma Golden Globe-jával büszkélkedő Utódokkal kaszálhat.

Az Utódok egy Hawaii családról szól, ahol az anya csónakbalesetet szenvedett, ezért kómában fekszik, az apa, Matt King (George Clooney) pedig hirtelen rájön: alig ismeri a lányait, pláne nem tud mihez kezdeni velük, ha hisztiznek, ha mérgesek vagy ha épp szomorúak. Ennek oka Matt ügyvédi állása, ami miatt hónapok óta alig látja családját. És ha mindez nem lenne elég, Mattnak és unokatestvéreinek épp most kell dönteniük egy óriási és gyönyörű földbirtok eladásáról. Apa legyen a talpán, aki ennyi mindent könnyen megemészt.

Kétségtelen, hogy az alapsztori is meglehetősen szövevényes, pedig mindez csak bonyolódik, amikor kiderülnek az egyes családtagok titkai és döntéseik mögött meghúzódó személyes érdekei. Persze mindez nem működne ilyen jól, ha épp New York koszos utcáit járnánk, és nem a Paradicsom csodás tengerpartjait és villáit. Ez a film egy nagyon nagy erőssége: Hawaii-t nem mint egy tökéletes nyaralóhelyszínt, hanem mint egy élet színterét mutatja be, ugyanolyan családi drámákkal, mint bárhol máshol.
 
A másik nagyon jó dolog pedig az, hogy hiába nézünk egy családi drámát, a film képes nevettetni. Nemhogy képes, de gyakran meg is teszi, két sírós jelenet között. Olyan mesterien hullámzik a vicces és a szomorú érzés, hogy nem tudom, hogy drámát vagy komédiát láttam. Talán inkább mindkettőt. Ehhez persze hozzájárul a jó színészi játék is. Clooney-t az alakításért Oscarra jelölték, amit meg is érdemel, hiszen remekül játssza el a nyakába szakadt dolgok alatt szinte összeroskadó családapát, míg a nagyobbik lány szerepében Shailene Woodley-t emelném ki, akit sajnos nem jelöltek Oscarra, de nagyon nagyot alakított első komolyabb filmjében.

Konklúzió: Nem muszáj egy családi drámának unalmasnak, megbotránkoztatónak vagy épp szörnyen szomorúnak lennie. Payne megtalálta az összhangot a nevetés és a sírás között, és remekül kidolgozott karakterekkel hozott el nekünk egy remek filmet. Nálam 8,5/10.

Üdv a blogon. Itt szeretném megosztani veletek filmes tapasztalataimat, a legújabb híreket és premiereket. Remélem gyakran tudok majd írni. Nem járok filmszemlére, se filmfesztiválokra, nem blogolom végig éjjel az Oscar gálákat és nem tudok minden filmről írni. Remélem azért tetszeni fognak a cikkek :)